A halláskárosodás a harmadik leggyakrabban előforduló probléma az ízületi gyulladás és a magas vérnyomás után, ami a 60 év felettieket érinti. Ez persze nem azt jelenti, hogy az ember a 60. szülinapján felkel és hirtelen nem hall már olyan jól, mint régen. Nem, ez egy fokozatosan rosszabbodó folyamat, mely meglehetősen alattomos, egyes szakértők szerint már 40 éves kortól észrevétlenül romlik a hallás.
A halláskárosodás elsősorban az 1946-64 közt születetteket érinti napjainkban, sokan közülük még aktívak, egészségesek, és többnyire észre sem veszik, hogy a hallásuk bizony már nem a régi. A korral járó halláscsökkenés sajnos nem mindig megelőzhető, és sokszor elengedhetetlen egy hallókészülék beszerzése, okos lépés ezt időben megtenni.
Ugyanaz az elv vonatkozik a fülekre, mint az ízületekre és az izmokra, melyeket nap mint nap használunk. Sajnos idővel elkopnak. Érdemes tisztában lenni a halláscsökkenéssel és annak kezelési lehetőségeivel (mint pl. a hallókészülék).
De én fiatal vagyok még a halláskárosodáshoz!
Nem, ez sajnos nem igaz. Még a csecsemők, gyermekek és fiatalok is nagyon könnyen szenvedhetnek halláskárosodást. A fülben található, hallásért felelős apró szőrszálak a kor előrehaladtával egyre kevésbé végzik funkciójukat. A legtöbbek embernél pedig nem az a kérdés, ez megtörténik-e egyáltalán, hanem inkább hogy mikor. Jelenleg minden harmadik, 65 évnél idősebb ember szenved halláskárosodás okozta következményektől.
Mi a helyzet a 65 évnél fiatalabbakkal?
A halláscsökkenés széles körben érzékelhető, nem csupán az idősebbek életét befolyásolja. A hallássérültek 65%-a 65 évnél fiatalabb. A 18 és 44 év közötti amerikaik közül hatmilliónak van már valamilyen hallószervi problémája, köztük közel másfél millió iskolás korú. Szóval igen, a halláscsökkenés minden korosztályt érint.
Aki biztosan állítja, hogy köszöni szépen, az ő hallása remek, semmi sem árthat neki, ellenőriztesse inkább a füleit. Nagyon gyakran észre sem veszik az emberek a bajt, „csak” hangosabban kezdenek beszélni, ami egyértelmű jele valamilyen problémának. Az élet korai szakaszában kialakult hallásvesztést nem szabad figyelmen kívül hagyni vagy elhanyagolni.
Egy tanulmány eredményei szerint:
Annak ellenére, hogy a tanulmány is világosan kimutatta, a halláskárosodás számos akadályt állít mind a munka, mind az életmód területén, a legtöbb ember nem teszi meg a szükséges lépéseket a károsodás kezeléséért. Valójában csak 42%-uk visel hallókészüléket súlyos halláskárosodásuk miatt.
Talán jó példa ez arra, hogy miért ne várjon az ember öregkoráig a hallása megvizsgáltatásával. A nem diagnosztizált vagy kezeletlen halláskárosodás csökkentheti az életminőséget azáltal, hogy megnehezíti a másokkal való kommunikációt, legyen szó munkahelyi, családi vagy társadalmi szituációkról.
A lehető legkorábban érdemes a halláscsökkenést kezelni, mielőtt elkezdi kifejteni hatását, felborítani az érzelmi, pszichológiai és szociális jólétet, nehezíteni a kommunikációt és befolyásolni a nyelvi készségeket, melyek lehetővé teszik a szabadidős tevékenységekben és munkában való 100%-os részvételt
Tehát ne várjuk meg, hogy egyszer csak ne halljuk a körülöttünk lévő embereket, probléma esetén vizsgáltasd meg a füleid, és ha szükséges, kezdj el hallókészüléket használni.
