Van, amikor kitűnő állapotban van az idős ember füle, mégsem érti jól a beszédet. Ilyenkor nem a hallószervben van a hiba, hanem az agy információ-feldolgozó képességével van baj.
Nem kell azonban olyan nagyon előrehaladott - matuzsálemi - korra gondolni a finom agyi képességek hanyatlásának kapcsán: az egyik, a beszéd megértésében kulcsfontosságú képesség: az agynak a háttérzajokat illetve a fölösleges, nem- kívánt információkat kiszűrő képessége már a 40-es, 50-es életévektől elkezd hanyatlani: ezért például társaságban, ahol egyszerre többen beszélnek, esetleg zene szól és más háttérzajok is vannak, nagy nehézségébe kerül egy idősebb embernek megérteni a hozzá intézett szavakat.
A másik gyakori probléma, ami szintén a hallás agyi folyamataival függ össze: az agy nem veszi észre a parányi szünetet, amely 2 milliszekundumig, azaz a másodperc kétezred részéig tart, és amely az egyes szavakat elválasztja egymástól, és ami segítene abban, hogy pontosan hallja az ember, milyen hanggal kezdődik a szó. Így csak elmosódott hangok jutnak el az ilyen problémával küszködő ember agyához, ami a beszéd megértését igen megnehezíti.
Könnyen beláthatjuk, hogy egyik problémán sem segít, ha kiabálunk az idős emberrel, akinek nem a fülével, hanem a beszédértésével van baja. Sokkal többre megyünk, ha lassan, és tisztán, a hangokat jól artikulálva beszélünk hozzá.
