Hallásvédelem az Országos Üzemorvosi Konferencián

 

 

Az egyik szünetben fontos beszélgetést folytattam egy szekszárdi doktornővel, aki nagyon örült, hogy megismerkedhetett a szűrős füldgókkal, mert a praxisába sok zenetanár tartozik, akiknek sajnos a mindennapos „zaj” és a megfelelő hallásvédelem hiánya miatt nagyon rossz állapotban van a hallásuk. Eddig csak a hallásromlást tudta megállapítani, de semmilyen védőeszközt nem ismert, amit ajánlhatott volna. Szerencsére mostatnól a MusicSafe Pro szűrős füldugóval megismertetheti a pácienseit, mely kifejezetten zenészeknek lett kifejlesztve és csak a hallásra káros zajokat szűri ki, a zene élvezethéhez szükségeseket, pedig beengedi a fülbe.

 

A konferencián elhangzott miszerint EU-s tanulmányok is foglalkoznak azzal, hogy a zajártalom napjainkban gyakran nem a munkahelyen, hanem szórakozás közben nagyobb. Ennek ellenére is érdekes volt tapasztalni, hogy a legtöbb orvos magánemberként érdeklődött a hallásvédelem iránt. Ezen belül is elsősorban a nyugodt alvás (SleepSoft) illetve az uszodai (SwimSafe) használatra kínált füldugók keltették fel az érdeklődésüket.

 

Mivel a kötelező hallásvédelem 85 dB-nél kezdődik, csak azok az orvosok tájékozottak, akiknek ilyen üzemmel van kapcsolatuk. Ezeken a helyeken azonban az olyan hallásvédelmi eszközöket kell kötelezően használni, melyek legalább 30 dB-lel csökkentik a zajt, ezek azonban elzárják a külvilágtól a használóját. A dolgozók éppen ezért gyakran kerülik a védőeszköz használatát arra hivatkozva, hogy megszokták a zajt, illetve hallaniuk kell a gép hangját, hogy időben észre vegyék a meghibásodásokat, vészhelyzeteket.

 

Aki arra hivatkozik, hogy megszokta a zajt, annak azt kell megértenie, hogy az agyunk ugyan kompenzál, de ettől még a középfülben levő szőrszálak folyamatos igénybevételnek vannak kitéve.

 

Sajnálatos, hogy tulajdonképpen elsősorban csak azok jutnak el orvoshoz, akiknek már olyan mértékű panaszaik vannak, amit már nem lehet visszafordítani.

 

Egyelőre úgy vettük észre, hogy sem a dolgozók sem sem a szakemberek nem érzik át eléggé a halláskárosodással összefüggő életminőség romlást. 

 

Sajnos az ember túl sokáig kompenzál és nem veszi észre, hogy mi történik vele. Előbb fordulunk orvoshoz, ha gyulladást érzékelünk, vagy fájdalmat érzünk. 

 

Nehezen tudatosulnak az élet apró jelei.

 

Az egész életünk zajos környezetben folyik otthon, a munkahelyen, a közösségi terekben egyaránt. A megelőzés bár az egész társadalom érdeke, mégis egyénenként kell tenni érte valamit, mivel a kötelező szabályozás csak azokra az esetekre korlátozódik, ami már rövid időn belül mérhetően károsít (85 dB). Azt is csak a munkahelyen szabályozzák, otthon vagy a diszkóban magunknak kell dönteni, hogy teszünk-e az egészségünk érdekében lépéseket.

 

A hallás romlásának megelőzése befektetés a jövőbe.

 

Kicsit talán viccesnek is tűnik, de inkább azért írom le, mert ez egy fontos jelzés arra, hogy mennyi teendő van még ezen a területen.