4 gyakori tévhit a hallásromlásról

Sok család számára a nyári szórakozás nagy részét képezi, amikor a kertben vagy bárhol máshol csobbannak egyet a medencében, vagy ellátogatnak a legközelebbi strandra, hogy lehűtsék magukat a vízben. A fülproblémákkal küzdő gyermekek számára gyakran javasolják a úszáshoz alkalmas füldugók használatát, de honnan tudhatjuk, hogy mikor és milyenre van szüksége?

A koronavírust mára számos hosszú távú szövődménnyel összekapcsolták, beleértve a szívkárosodást, a tüdőkárosodást és a neurológiai rendellenességeket. Az egyik feltörekvő kutatási terület témája a halláskárosodás és a fülzúgás kapcsolata a koronavírussal – akár tünetként, akár szövődményként napokkal vagy hetekkel később.

A 2021-es hallás világnapja a World Report on Hearing elindítását jelenti, mely egy globális felhívás a halláskárosodás és a fülbetegségek egy életen át tartó kezeléséről.

„Nem minden rólad szól” – ahogy mondani szokták. Ez az élet számos területére érvényes, de különösen igaz, amikor valakinek a hallása már nem olyan, mint korábban. A halláskárosodás sosem csak azt érinti, aki együtt él vele, vegyük figyelembe, hogyan hat ez a kapcsolatokra. Kutatások azt mutatják, hogy a kezeletlen halláskárosodás negatív hatással lehet a családdal és a barátokkal való kapcsolatainkra, különösen a hozzánk legközelebb állók esetében, például a párunknál.

Egyre gyakrabban látható, hogy gyermekek fültokot viselnek az osztályban. Persze nem azt a típust, melyből zene szól, hanem speciális hallásvédőt. A gyerekek kevésbé kalandoznak el és jobban tudnak koncentrálni. A kutatások szerint ez javítja az iskolai teljesítményt. Azokban az iskolákban, ahol fültokot bocsátanak a diákok rendelkezésére, ez nagyon jól működik. És sok szülő is vásárol a gyermekének fültokot az iskolában használni. Hollandiában a gyerekek 10-15 százaléka visel hallásvédőt, hogy jobban tudjon koncentrálni az osztályban. A népszerűsége pedig egyre csak növekszik. Vajon miért van ez?