Téli alvás vs. nyári alvás


Attól függően, a világ mely táján élsz, észrevehetsz különbségeket abban, hogyan alszol nyáron és hogyan télen. Mi okozza ezeket a különbségeket és mit tehetsz, hogy biztosan eleget aludj az év minden szakaszában?

Az emberek naplemente után fekszenek és napfelkelte után kelnek

A fény és a sötétség kulcsfontosságú tényezők az alvás szabályozásában. A fénynek való kitettség stimulálja az agyunkat, mely szabályoz bizonyos hormonokat – mint például a melatonin – és a testhőmérsékletet. Ezek határozzák meg, mikor érezzük magunkat álmosnak és ébernek. A melatonin növeli az álmosságérzést, szintje pedig a naplemente után folyamatosan emelkedik, míg a nap fel nem kel újra.

A világ legtöbb területén a nyári időszakban hosszabb a nappali órák száma, télen pedig az éjszakaiaké. Viszont Finnországban például a nyári napforduló idején közel 24 órás a nappal. Itt találsz erről egy látványos timelapse videót.

A napkelte és a napnyugta változása hatással lehet a melatoninszintre és az esti álmosságérzésre. Ha a nap később nyugszik, nem érzed magad álmosnak.

A napfelkelte és naplemente idejét ugyan nem tudjuk szabályozni, alvókörnyezetünket azonban igen. Eltávolíthatod a külső fényforrásokat: használhatsz sötétítőfüggönyt és kikapcsolhatod vagy kihúzhatod az összes, fényt kibocsátó elektronikus eszközt. Emellett a reggeli napsütéssel csökkentheted a melatoninszinted és így este könnyebben elálmosodhatsz. Próbáld ki, hogy reggel egy sétával indítod a napodat.

Természetesen vannak más tényezők is, például az éjszaka világító elektronikai eszközök, melyek megzavarhatják a természetes hormonritmusunkat. A szakértők azt javasolják, legalább egy órával lefekvés előtt korlátozzuk az elektronikus eszközök használatát.

A napközbeni aktivitási szint befolyásolja az alvás hosszát, mely évszakonként változhat

A National Sleep Foundation (Nemzeti Alvás Alapítvány) szerint mindössze 10 perc aerob gyakorlat, például gyaloglás vagy kerékpározás, meglepően nagymértékben javíthatja az alvás minőségét. Sajnos sokan kevésbé vesszük rá magunkat a hidegebb hónapokban a kültéri aktivitásra. Ami még rosszabb, hogy a téli ünnepek bőségesebb és egészségtelenebb ételek fogyasztására ösztönöznek minket, miközben a kanapén töltve vészeljük át a hideg időt.

Az emberek hajlamosak rá, hogy nyáron az éjszaka folyamán legyenek aktívabbak. A hosszabb napok, a magasabb hőmérséklet, az iskolai szünet és a vakáció időszaka növeli az átlagos aktivitást a télhez képest. Belga kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az agyi aktivitás szintje is szezonálisan változik. Valószínűleg ez az ősi túlélési ösztönökön alapszik, agyunk sokkal aktívabb nyáron és kevésbé télen. A tanulmány során megfigyelték, hogy a kutatás résztvevőinek koncentrációja a nyári napfordulón érte el a legmagasabb szintet, télin pedig a legalacsonyabbat.

A nyári hőség megnehezíti az alvást, a téli hideg pedig segíti

Éjszaka a testhőmérséklet két vagy három fokot is csökken az alvás kezdetekor. Amikor a körülöttünk lévő levegő hőmérséklete csökken, a testhőmérséklet is alacsonyabb, mely megkönnyítő az elalvást.

Az ideális alvási hőmérséklet 18 fok körüli. A melegebb éghajlaton élőknek kihívást jelenthet ennek megteremtése légkondicionálás nélkül. A szakértők javasolják, hogy kevés ruhában aludjuk, és mivel testünk próbál hőt veszíteni kezeinken és lábainkon keresztül, ezért ezeket tartsuk a takarók felett.

Egy 2015-ös UCLA tanulmány bennszülöttek alvását vizsgálta világszerte, és megállapította, hogy az alvás időtartama a környezeti hőmérséklethez jobban kötődik, mint a napfelkelte és naplemente idejéhez. A kutatók észrevették, hogy az őslakosok egész éjjel aludtak, amikor a hőmérséklet csökkent, és felébredtek, amikor emelkedett. Amikor a hőmérséklet elérte a napi minimumot, még akkor is aludtak, ha a nap már felkelt.

Alvást nehezítő tényezők

Nyáron a hálószoba felmelegedése miatt éjszaka szívesen tárjuk ki ablakainkat. Ideális esetben éjjel frissebb, hűvösebb a levegő, mely segíti az elalvást és a pihenést. Azonban a nyitott ablak velejárója a kintről beszűrődő utcai zaj és fény. Ezeket viszont könnyen kizárhatjuk füldugó és alvómaszk alkalmazásával.

Forrás: alaskasleep.com

Aktuális

COVID-19 és halláskárosodás: Amit eddig tudunk

2020. 09. 21.

A COVID-19-et, vagyis a koronavírust már számos hosszútávú szövődménnyel kapcsolatba hozták, ezek közül néhány példa a szívkárosodás, a tüdőkárosodás és a neurológiai rendellenességek. Az egyik kutatási terület azt vizsgálja, hogy halláskárosodás és fülzúgás kialakulhat-e a koronavírus fertőzés miatt, esetleg annak tüneteként, vagy szövődményeként napokkal vagy hetekkel később.

Hallásvédelmi program zenészeknek

2020. 09. 07.

A zenekari zenészek hallásának védelme érdekében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) hallásvédelmi program indítása mellett döntött. A programot Fekete Péter kultúráért felelős államtitkár ismertette a fővárosi Budapest Music Centerben (BMC) még múlt vasárnap.

 

Hogyan lesz a banki alkalmazott hangszerbolt tulajdonos?

2020. 08. 24.

Tiszteljük a zenészeket, imádjuk a zenét és csodáljuk a hangszereket.

3 mód a hallásod védelmére a tűzijáték alatt

2020. 08. 17.

Amikor augusztus 20. ünneplésére gondolunk, az első dolog, mely eszünkbe juthat, a tűzijáték. Ekkor az ország számos városában tartanak különböző ünnepségeket, részt vehetünk változatos programokon, ahol általában a rendezvényt tűzijátékkal zárják. A színes látványosság mellett egy dolog közös a tűzijátékokban, a halláskárosodás kockázata.

Mamamibolt: zero waste szemlélet a bababoltban

2020. 08. 10.

A Mamamibolt egy zero waste szemléletű bababolt Debrecen szívében, amelyet tíz éve hoztunk létre.

Kapcsolódó termékek

Alpine SleepSoft - Füldugó alváshoz, tanuláshoz

Alpine SleepSoft - Füldugó alváshoz, tanuláshoz

5.490Ft

Termékjellemzők: Csillapítás akár 31 dB-ig Rendkívül kényelmes, lágy AlpineThermoShape™ anyag A csengő, a riasztó és az ébresztő hallható az..