Téli alvás vs. nyári alvás
Attól függően, a világ mely táján élsz, észrevehetsz különbségeket abban, hogyan alszol nyáron és hogyan télen. Mi okozza ezeket a különbségeket és mit tehetsz, hogy biztosan eleget aludj az év minden szakaszában?
Az emberek naplemente után fekszenek és napfelkelte után kelnek
A fény és a sötétség kulcsfontosságú tényezők az alvás szabályozásában. A fénynek való kitettség stimulálja az agyunkat, mely szabályoz bizonyos hormonokat – mint például a melatonin – és a testhőmérsékletet. Ezek határozzák meg, mikor érezzük magunkat álmosnak és ébernek. A melatonin növeli az álmosságérzést, szintje pedig a naplemente után folyamatosan emelkedik, míg a nap fel nem kel újra.
A világ legtöbb területén a nyári időszakban hosszabb a nappali órák száma, télen pedig az éjszakaiaké. Viszont Finnországban például a nyári napforduló idején közel 24 órás a nappal. Itt találsz erről egy látványos timelapse videót.
A napkelte és a napnyugta változása hatással lehet a melatoninszintre és az esti álmosságérzésre. Ha a nap később nyugszik, nem érzed magad álmosnak.
A napfelkelte és naplemente idejét ugyan nem tudjuk szabályozni, alvókörnyezetünket azonban igen. Eltávolíthatod a külső fényforrásokat: használhatsz sötétítőfüggönyt és kikapcsolhatod vagy kihúzhatod az összes, fényt kibocsátó elektronikus eszközt. Emellett a reggeli napsütéssel csökkentheted a melatoninszinted és így este könnyebben elálmosodhatsz. Próbáld ki, hogy reggel egy sétával indítod a napodat.
Természetesen vannak más tényezők is, például az éjszaka világító elektronikai eszközök, melyek megzavarhatják a természetes hormonritmusunkat. A szakértők azt javasolják, legalább egy órával lefekvés előtt korlátozzuk az elektronikus eszközök használatát.
A napközbeni aktivitási szint befolyásolja az alvás hosszát, mely évszakonként változhat
A National Sleep Foundation (Nemzeti Alvás Alapítvány) szerint mindössze 10 perc aerob gyakorlat, például gyaloglás vagy kerékpározás, meglepően nagymértékben javíthatja az alvás minőségét. Sajnos sokan kevésbé vesszük rá magunkat a hidegebb hónapokban a kültéri aktivitásra. Ami még rosszabb, hogy a téli ünnepek bőségesebb és egészségtelenebb ételek fogyasztására ösztönöznek minket, miközben a kanapén töltve vészeljük át a hideg időt.
Az emberek hajlamosak rá, hogy nyáron az éjszaka folyamán legyenek aktívabbak. A hosszabb napok, a magasabb hőmérséklet, az iskolai szünet és a vakáció időszaka növeli az átlagos aktivitást a télhez képest. Belga kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az agyi aktivitás szintje is szezonálisan változik. Valószínűleg ez az ősi túlélési ösztönökön alapszik, agyunk sokkal aktívabb nyáron és kevésbé télen. A tanulmány során megfigyelték, hogy a kutatás résztvevőinek koncentrációja a nyári napfordulón érte el a legmagasabb szintet, télin pedig a legalacsonyabbat.
A nyári hőség megnehezíti az alvást, a téli hideg pedig segíti
Éjszaka a testhőmérséklet két vagy három fokot is csökken az alvás kezdetekor. Amikor a körülöttünk lévő levegő hőmérséklete csökken, a testhőmérséklet is alacsonyabb, mely megkönnyítő az elalvást.
Az ideális alvási hőmérséklet 18 fok körüli. A melegebb éghajlaton élőknek kihívást jelenthet ennek megteremtése légkondicionálás nélkül. A szakértők javasolják, hogy kevés ruhában aludjuk, és mivel testünk próbál hőt veszíteni kezeinken és lábainkon keresztül, ezért ezeket tartsuk a takarók felett.
Egy 2015-ös UCLA tanulmány bennszülöttek alvását vizsgálta világszerte, és megállapította, hogy az alvás időtartama a környezeti hőmérséklethez jobban kötődik, mint a napfelkelte és naplemente idejéhez. A kutatók észrevették, hogy az őslakosok egész éjjel aludtak, amikor a hőmérséklet csökkent, és felébredtek, amikor emelkedett. Amikor a hőmérséklet elérte a napi minimumot, még akkor is aludtak, ha a nap már felkelt.
Alvást nehezítő tényezők
Nyáron a hálószoba felmelegedése miatt éjszaka szívesen tárjuk ki ablakainkat. Ideális esetben éjjel frissebb, hűvösebb a levegő, mely segíti az elalvást és a pihenést. Azonban a nyitott ablak velejárója a kintről beszűrődő utcai zaj és fény. Ezeket viszont könnyen kizárhatjuk füldugó és alvómaszk alkalmazásával.
Forrás: alaskasleep.com
Aktuális
Koncentráció az osztályban: 10-ből 1 gyermek fültokot visel
Egyre gyakrabban látható, hogy gyermekek fültokot viselnek az osztályban. Persze nem azt a típust, melyből zene szól, hanem speciális hallásvédőt. A gyerekek kevésbé kalandoznak el és jobban tudnak koncentrálni. A kutatások szerint ez javítja az iskolai teljesítményt. Azokban az iskolákban, ahol fültokot bocsátanak a diákok rendelkezésére, ez nagyon jól működik. És sok szülő is vásárol a gyermekének fültokot az iskolában használni. Hollandiában a gyerekek 10-15 százaléka visel hallásvédőt, hogy jobban tudjon koncentrálni az osztályban. A népszerűsége pedig egyre csak növekszik. Vajon miért van ez?
Vess véget a horkolásnak: 10 tipp
Horkolás. A horkolás egy tartós kellemetlenség, mely világszerte több millió ember kialvatlanságáért felelős. És mivel ilyen sokan szenvednek a horkolás miatt alváshiánytól, évente számtalan tanulmány, tucatnyi önsegítő könyv és rengeteg csodaszer jelenik meg a piacon. Minden, amivel véget vethetünk ennek a bosszantó problémának. Végeredményben arról nincs vita, hogy a horkolás egészségtelen. Összegyűjtöttük a legjobb tippeket és trükköket a horkolás elleni küzdelemhez. És van egy tizedik bónusz tippünk, melyet különösen a horkolással élők párjainak ajánlunk.
Hogy befolyásolja az óraátállítás az alvást és az egészséget?
Hétvégén visszaállítjuk 60 perccel az óráinkat. A nyári időszámítás hivatalosan október 25-én ér véget, amikor hajnali 3-kor visszaállítjuk az órákat 2-re. Lehet, hogy már alig várod, hogy egy órával többet alhass aznap, de a pihenés mennyisége részben az alvási szokásainktól függ. Ha azok közé tartozol, akik az ébresztőig nem kelnek fel, akkor némi extra pihenés várhat rád, de csakis akkor, ha a szokott időben fekszel le.
4 gyakori tévhit a hallásromlásról
Számos tévhit él az emberekben a halláscsökkenésről, a hallókészülékekről, és arról, hogyan befolyásolhatja az életünket a hallásromlás.
COVID-19 és halláskárosodás: Amit eddig tudunk
A COVID-19-et, vagyis a koronavírust már számos hosszútávú szövődménnyel kapcsolatba hozták, ezek közül néhány példa a szívkárosodás, a tüdőkárosodás és a neurológiai rendellenességek. Az egyik kutatási terület azt vizsgálja, hogy halláskárosodás és fülzúgás kialakulhat-e a koronavírus fertőzés miatt, esetleg annak tüneteként, vagy szövődményeként napokkal vagy hetekkel később.