Téli alvás vs. nyári alvás


Attól függően, a világ mely táján élsz, észrevehetsz különbségeket abban, hogyan alszol nyáron és hogyan télen. Mi okozza ezeket a különbségeket és mit tehetsz, hogy biztosan eleget aludj az év minden szakaszában?

Az emberek naplemente után fekszenek és napfelkelte után kelnek

A fény és a sötétség kulcsfontosságú tényezők az alvás szabályozásában. A fénynek való kitettség stimulálja az agyunkat, mely szabályoz bizonyos hormonokat – mint például a melatonin – és a testhőmérsékletet. Ezek határozzák meg, mikor érezzük magunkat álmosnak és ébernek. A melatonin növeli az álmosságérzést, szintje pedig a naplemente után folyamatosan emelkedik, míg a nap fel nem kel újra.

A világ legtöbb területén a nyári időszakban hosszabb a nappali órák száma, télen pedig az éjszakaiaké. Viszont Finnországban például a nyári napforduló idején közel 24 órás a nappal. Itt találsz erről egy látványos timelapse videót.

A napkelte és a napnyugta változása hatással lehet a melatoninszintre és az esti álmosságérzésre. Ha a nap később nyugszik, nem érzed magad álmosnak.

A napfelkelte és naplemente idejét ugyan nem tudjuk szabályozni, alvókörnyezetünket azonban igen. Eltávolíthatod a külső fényforrásokat: használhatsz sötétítőfüggönyt és kikapcsolhatod vagy kihúzhatod az összes, fényt kibocsátó elektronikus eszközt. Emellett a reggeli napsütéssel csökkentheted a melatoninszinted és így este könnyebben elálmosodhatsz. Próbáld ki, hogy reggel egy sétával indítod a napodat.

Természetesen vannak más tényezők is, például az éjszaka világító elektronikai eszközök, melyek megzavarhatják a természetes hormonritmusunkat. A szakértők azt javasolják, legalább egy órával lefekvés előtt korlátozzuk az elektronikus eszközök használatát.

A napközbeni aktivitási szint befolyásolja az alvás hosszát, mely évszakonként változhat

A National Sleep Foundation (Nemzeti Alvás Alapítvány) szerint mindössze 10 perc aerob gyakorlat, például gyaloglás vagy kerékpározás, meglepően nagymértékben javíthatja az alvás minőségét. Sajnos sokan kevésbé vesszük rá magunkat a hidegebb hónapokban a kültéri aktivitásra. Ami még rosszabb, hogy a téli ünnepek bőségesebb és egészségtelenebb ételek fogyasztására ösztönöznek minket, miközben a kanapén töltve vészeljük át a hideg időt.

Az emberek hajlamosak rá, hogy nyáron az éjszaka folyamán legyenek aktívabbak. A hosszabb napok, a magasabb hőmérséklet, az iskolai szünet és a vakáció időszaka növeli az átlagos aktivitást a télhez képest. Belga kutatók arra a megállapításra jutottak, hogy az agyi aktivitás szintje is szezonálisan változik. Valószínűleg ez az ősi túlélési ösztönökön alapszik, agyunk sokkal aktívabb nyáron és kevésbé télen. A tanulmány során megfigyelték, hogy a kutatás résztvevőinek koncentrációja a nyári napfordulón érte el a legmagasabb szintet, télin pedig a legalacsonyabbat.

A nyári hőség megnehezíti az alvást, a téli hideg pedig segíti

Éjszaka a testhőmérséklet két vagy három fokot is csökken az alvás kezdetekor. Amikor a körülöttünk lévő levegő hőmérséklete csökken, a testhőmérséklet is alacsonyabb, mely megkönnyítő az elalvást.

Az ideális alvási hőmérséklet 18 fok körüli. A melegebb éghajlaton élőknek kihívást jelenthet ennek megteremtése légkondicionálás nélkül. A szakértők javasolják, hogy kevés ruhában aludjuk, és mivel testünk próbál hőt veszíteni kezeinken és lábainkon keresztül, ezért ezeket tartsuk a takarók felett.

Egy 2015-ös UCLA tanulmány bennszülöttek alvását vizsgálta világszerte, és megállapította, hogy az alvás időtartama a környezeti hőmérséklethez jobban kötődik, mint a napfelkelte és naplemente idejéhez. A kutatók észrevették, hogy az őslakosok egész éjjel aludtak, amikor a hőmérséklet csökkent, és felébredtek, amikor emelkedett. Amikor a hőmérséklet elérte a napi minimumot, még akkor is aludtak, ha a nap már felkelt.

Alvást nehezítő tényezők

Nyáron a hálószoba felmelegedése miatt éjszaka szívesen tárjuk ki ablakainkat. Ideális esetben éjjel frissebb, hűvösebb a levegő, mely segíti az elalvást és a pihenést. Azonban a nyitott ablak velejárója a kintről beszűrődő utcai zaj és fény. Ezeket viszont könnyen kizárhatjuk füldugó és alvómaszk alkalmazásával.

Forrás: alaskasleep.com

Aktuális

10 jel arra, hogy halláskárosodásod lehet

2022. 07. 08.

Minden egészségügyi problémára igaz, hogy minél előbb kezeljük, annál jobb. Igaz ez a halláskárosodásra is. Íme 10 gyakori jel, melyek utalhatnak lehetséges halláskárosodásra.

Hallásvédők nyárra

2022. 06. 14.

Minden évszaknak megvannak a legjellemzőbb tevékenységei. A nyár különösen sűrű időszak lehet a szabadtéri programok, utazások, nyaralások és fesztiválok miatt. Mivel az Alpine rengeteg különböző élethelyzetre kínál hallásvédőket, így több olyan termékkel találkozhatunk, melyek jelentősen megkönnyítik és felhőtlenül élménytelivé tehetek az idei nyarunkat.

Gyerekek és úszós füldugók: Amit tudni érdemes

2021. 07. 02.

Sok család számára a nyári szórakozás nagy részét képezi, amikor a kertben vagy bárhol máshol csobbannak egyet a medencében, vagy ellátogatnak a legközelebbi strandra, hogy lehűtsék magukat a vízben. A fülproblémákkal küzdő gyermekek számára gyakran javasolják a úszáshoz alkalmas füldugók használatát, de honnan tudhatjuk, hogy mikor és milyenre van szüksége?

COVID-19 és halláskárosodás: Mit tudunk?

2021. 03. 08.

A koronavírust mára számos hosszú távú szövődménnyel összekapcsolták, beleértve a szívkárosodást, a tüdőkárosodást és a neurológiai rendellenességeket. Az egyik feltörekvő kutatási terület témája a halláskárosodás és a fülzúgás kapcsolata a koronavírussal – akár tünetként, akár szövődményként napokkal vagy hetekkel később.

Hallás világnapja 2021: Hallásgondozás mindenkinek

2021. 03. 01.

A 2021-es hallás világnapja a World Report on Hearing elindítását jelenti, mely egy globális felhívás a halláskárosodás és a fülbetegségek egy életen át tartó kezeléséről.