A Nőinetcafé.hu kérdezte szakértőnket


ÖN ÓVJA HALLÁSÁT A MINDENNAPI ZAJOKTÓL?

Annak, aki forgalmas út mellett él, nem kell elmagyarázni, mi a zaj. Nyitott ablak mellett, sokszor még egymás hangját is alig halljuk. S miközben az erős zajhatások a mindennapi életünk részévé váltak, a legtöbben nem is gondolunk arra, hogy eközben károsodik-e a hallásunk.

A hallásromlás persze nem is olyan észrevehető számunkra, mint például a látásunk gyengülése, de nem kevésbé fontos, hogy megőrizzük hallószervünk egészségét is. Tudjuk, hogyan vigyázhatunk hallószervünk épségére, milyen vitaminokkal védhetjük, vagy hogyan óvhatjuk a hideg időben? Erről kérdeztük a mindenamihallas.hu szakértőjét, Papp Pétert.

- Milyen mindennapi zajok lehetnek ártalmasak a hallásunkra?

A hétköznapokban rengeteg helyzetben találkozhatunk hallásunkra ártalmas zajokkal, ezek 80-85dB feletti hangok. Szemléltetésképp az emberi beszéd 60, a városi utcazaj 70dB körüli. Jelentős zajhatásnak vagyunk kitéve bizonyos eszközök (pl. fűnyíró, fúró) által, koncerteken, szórakozóhelyeken, de még az mp3 lejátszó is könnyen okozhat halláscsökkenést. Gyakorlatilag minden olyan hang káros lehet, melyeket hangosnak érzékelünk, és hosszabb ideig vagyunk kitéve neki.

- Hogyan védekezhetünk ellenük?

A legegyszerűbb mód a megelőzés. Ha tudjuk, kerüljük a túlságosan zajos helyeket. Amikor viszont kénytelenek vagyunk nagyobb hangerőnek kitenni magunkat – pl. munkánkból adódóan, szórakozni megyünk, fesztiválozunk, vagy akár csak a moziban túl hangosra van beállítva a film –, mindenképp használjunk valamilyen hallásvédő eszközt: füldugót (itt érdemes jó minőségű szűrős füldugót használni, ami káros frekvenciákat szűri ki a zajos helyen, de beszéd, figyelmeztető hangok, zene szépen hallható marad) vagy fültokot.

- Észrevesszük egyáltalán, ha károsodott a hallásunk, ha gyengébben hallunk? Hiszen a hallásromlás fokozatosan alakul ki. Többnyire csak az idősebb korosztályok gondolnak erre, pedig egyre több fiatal hallása is romlik. Vannak erre utaló tünetek, vagy csak egy hallásvizsgálat deríthet rá fényt?

- Nagyon nehezen vesszük észre magunkon a halláscsökkenést. Általában a környezetünk érzékeli a problémát a jobban felhangosított televízió, rádió hallatán, vagy úgy, hogy az érintett kevéssé reagál a szólításokra. Hasonlóan jó mutató, hogy csökkent hallással zajos környezetben (pl. étterem, bevásárlóközpont) nehezebben értjük meg az emberi beszédet.

- A halláskárosodás mindig maradandó, vagy egyes esetekben visszafordítható állapot?

- Egyes gyógyszerek és betegségek mellékhatása lehet a csökkent hallás, az ilyen típusú, vezetéses károsodás az esetek többségében idővel elmúlik. Ilyen a gyerekeknél gyakori fülgyulladás, vagy okozhatja felgyülemlett fülzsír is. Idegi halláskárosodás a kor előrehaladtával vagy rendszeres, túlzott zajhatás által alakul ki, ekkor többnyire már csak a hallókészülék jelent megoldást.

- Káros szenvedélyeink szinte minden szervünkre negatívan hatnak. Ez a fülünkre is igaz?

- Természetesen hallásunkat is befolyásolják káros szenvedélyeink. A dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az egészségtelen táplálkozás és a mozgásszegény életmód mind hatással vannak hallásunk állapotára. A nem megfelelő vérkeringés révén hallószerveink nem kapnak elegendő vért az optimális működéshez, vagy például a túlzott alkoholfogyasztásnál túl sok vért kapnak, ilyenkor fülzúgást tapasztalunk.

- Hogyan óvhatjuk „belülről” fülünk, hallásunk egészségét? A szemünkre például vásárolhatunk szemvédő vitaminokat, de vajon a fül esetében mennyire fontos a megfelelő vitamin- és ásványi anyag bevitel?

- A hallás megóvásában nagy szerepe van a vitaminoknak. Jelentős zajhatásnál szabad gyökök termelődnek, melyek károsítják a fül egészséges sejtjeit, ennek megakadályozását segítik a vitaminok. A C-, E-vitamin és a magnézium a fül csigájában található szőrszerű sejtek károsodását akadályozza nagyobb zajhatás esetén. A D-vitamin a hallócsontocskák épségét segíti elő, a B12 hiánya esetén pedig – különösen alacsony folsavszint mellett – hajlamosabbak vagyunk a korral járó halláscsökkenésre.

- Télen mennyire károsíthatja hallásunkat, ha nem védjük a fejünket, és hideg levegő éri a fülünket, illetve a hallójáratot? Ha megfázunk, sokszor a fülünk is olyan, mintha bedugulna. Hogyan védjük meghűlés esetén?

- Testünk a legtöbb hőt a fejen keresztül veszíti el, fontos, hogy meleg sapkát viseljünk a hideg évszakokban, így megelőzhetjük többek között a fülfájást is. Megfázás esetén folyadék halmozódik fel a fülekben, ez okozza a halláscsökkenést. Ha a gyógyulást követően sem múlna el a tompa hallás, érdemes orvoshoz fordulni.

 


Szakértőnk Papp Péter, kommunikációs szakember: Varga Zsófia

szerző: Jáksó Nóra

forrás: http://www.news.noinetcafe.hu

Aktuális

10 tipp, hogyan óvd a hangod

2019. 09. 15.

Nem csak az énekeseknek és színészeknek kell vigyázni a hangjukra, mindenkinek érdemes.

Tanuld meg felismerni a halláskárosodás jeleit

2019. 09. 08.

A halláskárosodás egy általános állapot, mely főleg az idősebb felnőtteket érinti. Nézd meg az alábbi kérdéseket!

A bukósisak viselése fokozza a halláscsökkenés kockázatát

2019. 09. 02.

A bukósisak nélkülözhetetlen a motoros biztonságához, ám hatással lehet a hallásra is.

5 dolog, mely károsíthatja a hallásod

2019. 08. 26.

Csak egy gyors séta is elég megtapasztalni az életünket elárasztó zajok szimfóniáját: szirénák, vibráló autóhangszórók, vagy a fejhallgatók, melyek zenével vagy podcast-ekkel fojtják el a külső zajokat. Szóval mekkora ára van annak, hogy folyamatosan zajoknak tesszük ki füleinket? Általában nem nagy. Azonban, ha a füleinket állandóan veszélyes zajszint éri, a hallásunk károsodhat. Ha azok közé tartozol, akiknél a halláscsökkenés jelei megmutatkoznak, itt van öt dolog, melyek az okozói lehetnek.

Az idegstimuláció és az ismétlődő hangok javítják a hallást

2019. 08. 19.

Új kutatások szerint a rohamokat megakadályozó elektromos stimuláció kombinálása az ismétlődő zenei hangokkal javítja az agy zajfeldolgozó képességét. Ez a felfedezés segíthet enyhíteni a fülzúgást (tinnitusz) és elősegíteni az autizmussal élők kommunikációs készségeinek javítását. Az első ilyen jellegű tanulmány a Journal of Neurophysiology-ben jelent meg.